Boldogság

Üdvözöljük az Embrace Shabbatban. A Sefer HaChinuch gyönyörű magyarázatot hoz arra, mi áll az e heti párásá (Parshat Re’ah) egyik micvája mögött: ושמחת בחגך, az ünnepeken való örvendezés. Elmagyarázza, hogy természeténél fogva az embernek szüksége van arra, hogy örömteli időszakokat éljen át, ahogyan ételre, pihenésre és alvásra is szüksége van. Hashem jóságában megparancsolta nekünk a ושמחת בחגך micváját, hogy lehetőséget biztosítson számunkra további micvák megszerzésére. Különösen azért választotta, hogy ezt a boldogság micváját az örömteli ünnepi időszak keretében helyezze el, amikor kifejezzük hálánkat azokért a csodákért, amelyeket Hashem értünk tett. Megparancsolta nekünk, hogy támogassuk fizikai testünket, és adjuk meg neki azt, amire szüksége van, hogy ezáltal „boldoggá” tegyük, és így lehetővé tegyük az ember számára, hogy az igazi boldogságra összpontosítson: a Hashemmel való örvendezésre. A Risonim megvitatják, hogy ez a micvá kiterjed-e a sábáti örvendezésre is, és mindkét álláspont alátámasztására hoznak érveket. Például Ibn Ezra a כי אשמרה שבת című énekében a sábátot יום שמחות-nak, a boldogság napjának nevezi. A Baal Shem Tov felteszi a kérdést, miért foglalja magában a ושמחת בחגך micvája a test kielégítését is, például hús evésével és bor ivásával Jom Tovkor. Ha az egész cél az, hogy segítsük a lelket örvendezni, miért fordítunk időt és energiát arra, hogy a testet „boldoggá” tegyük? Egy mássállal magyarázza: Egy jámbor embert koholt vádak alapján börtönbe vetettek. A legalantasabb emberek vették körül: részegek, banditák és huligánok. A Jószéf Hacádikhoz hasonlóan az ember összebarátkozott rabtársaival, és idővel szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Egy nap egy családtagja megházasodott, és erős vágyat érzett arra, hogy kifejezze שמחה של מצוה-ját. Barátai azonban semmiképpen sem tudták értékelni magasztos örömét. Hogyan érthették volna meg a szent esemény feletti örvendezés fogalmát? Annak érdekében, hogy barátait is bevonja örömébe, az ember vett egy üveg vodkát, és meghívta a rabokat, hogy csatlakozzanak hozzá és örvendezzenek. Hamarosan mindannyian ittak és táncoltak, természetesen a maguk felszínes okai miatt, amelyeket az elfogyasztott alkohol váltott ki. Most azonban ő is táncolhatott mellettük, miközben ezt az örömteli micvát ünnepelte. Egyszerű testünk nem kapcsolódik a jamin tovim magas és magasztos aspektusaihoz. Ezért hússal, borral és az Oneg Shabbat egyéb kellékeivel tápláljuk. Természetesen a végső cél nem pusztán az, hogy bort adjunk a részegnek. Hanem az, hogy a fizikai természetet tápláljuk, hogy a lélek felszabadíthassa magát fizikai természetének bilincseiből, és valódi Sábát Kodesben gyönyörködhessen zemirot éneklésével és divré Tóra mondásával. A ושמחת בחגך azt a feladatot rója az emberre, hogy boldognak érezze magát, de olyan örvendezéssel, amely kapcsolatban áll a spiritualitással. Ez a fogalom ugyanúgy vonatkozik a sábát heti megtartására is, amely nem csupán a test élvezetével ér véget, hanem a lelket is lángra lobbantja. Sábát sálomot kívánunk.