A Shabbat mint tartósítószer

Üdvözöljük Önöket az Embrace Shabbatban. A Gemara (Sábát 31a) idézi a פסוקot: וְהָיָה אֱמוּנַת עִתֶּיךָ חוֹסֶן יְשׁוּעוֹת חׇכְמַת וָדָעַת וְגוֹ, és két különböző magyarázatot hoz. Először kapcsolatot teremt a פסוק minden egyes szava és a Misna traktátusai között: אֱמוּנַת megfelel a זְרָעִיםnak עִתֶּיךָ megfelel a מוֹעֵדnek. חוֹסֶן megfelel a נָשִׁיםnak. יְשׁוּעוֹת megfelel a נְזִיקִיןnek חׇכְמַת megfelel a קׇדָשִׁיםnak, és דָעַת megfelel a טְהָרוֹתnak. Végül ezt mondja: יִרְאַת ה׳ הִיא אוֹצָרוֹ, az Örökkévaló félelme a kincstár. A Gemara ezután egy másik magyarázatot hoz. Százhúsz év után az embert a következő világban ítéletre állítják, és hat kérdést tesznek fel neki. A Vilnai Gáon azt tanítja, hogy ennek a פסוקnak a hat szava szintén megfelel az ítéletkor feltett hat kérdésnek. Becsületesen jártatok el az üzleti életben? Ez az אֱמוּנַתnak felel meg. Szakítottatok időt a Tórára? Igyekeztetek gyermekeket vállalni? Vártátok az Örökkévaló szabadítását? Foglalkoztatok bölcsességgel, és megértettetek egy dolgot egy másikból? Ismét: mindez csak akkor működik, ha יִרְאַת ה׳ הִיא אוֹצָרוֹ, az Örökkévaló félelme a kincstáratok. A Gemara egy משלt hoz, amely ezt az elképzelést szemlélteti. Egy ember megkérte a küldöttét, hogy vigyen fel némi búzát a padlásra. A küldött felvitte neki, mire az ember megkérdezte: „Tettél bele tartósítószert?” Amikor a küldött azt válaszolta, hogy nem, az ember azt felelte, hogy jobb lett volna, ha eleve fel sem viszi, mert a férges búzának nincs semmi haszna. Ugyanígy, a Tórának és a micváknak nincs céljuk יִרְאַת ה׳ nélkül. Ezért a Tóra első szava בראשית, amelynek betűit összekeverve a ירא שבת szavakat kapjuk. A Jalkut Reuveni szerint a sábát יראת שמיםot hoz. Hasonlóképpen, a Szentély Menóráján hét gyertya volt. Mindkét oldalon három-három ág nyúlt ki, amelyek a hét hat napjának feleltek meg; a középső ág pedig a sábátnak felelt meg. Ráv Chaim Palagi a Jafei LaLev című ספרjában (78. levél) azt tanítja, hogy amikor az ember megtartja a sábátot, felismeri, hogy az Örökkévaló teremtette a világot, és továbbra is Ő irányítja. A sábát, a hetedik nap, megfelel a 7000. évnek, amely az Olam Haba, יום שכולו שבת. Amikor az ember felismeri, hogy az Örökkévaló teremtette a világot, továbbra is Ő irányítja, és hogy van jutalom és büntetés, ez arra indítja, hogy kialakítsa magában a יראת שמיםot — és ez hozza létre a kincstárat, amelyben az összes Tórát és micvát meg lehet őrizni. Továbbá a Gemara azt tanítja, hogy HaKadosh Baruch Hu ezt mondja nekünk: מתנה טובה יש לי בבית גנזי ושבת שמה, „Különleges ajándékom van a kincstáramban, és sábátnak hívják.” Egy másik Gemara azt tanítja, hogy az Örökkévalónak יראת שמים van a kincstárában. Akkor melyik az: az Örökkévalónak sábát vagy יראת שמים van a kincstárában? A válasz az, hogy egy és ugyanaz: a sábát kincstára a יראת שמים kincstára. A Tórát csak יראת שמיםmal lehet megőrizni. (Akit érdekel, hogy többet tanuljon erről az elképzelésről, megnézheti a Nefesh HaChaim, Shaar Daled, 4–6. fejezetét, ahol részletesen tárgyalja, hogy יראת שמיםra van szükség ahhoz, hogy a Tórátokat megőrizzétek.) A sábát mindannak a tartósítószere, amit a hét folyamán teszünk, mert a sábát arra indít bennünket, hogy kialakítsuk magunkban a יראת שמים kritikus tulajdonságát. Sábát sálomot kívánunk Önöknek.