A sábát ragyogó arca

Üdvözöljük Önöket az Embrace Shabbatban. Ki Tisa hetiszakaszának végén Moshe Rabbeinu leereszkedik a Hár Szinájról a második luchottal, és arca olyan ragyogóan fénylik, hogy fátyollal kell eltakarni. A következő hetiszakasz a Shabbat micvájával kezdődik. A Baal HaTurim elmagyarázza e két fogalom egymás mellé helyezését: minden ember arca feltűnően másképp néz ki, mint a hét többi napján – különleges ragyogása van. Az egyik magyarázat arra, hogy miért ragyogott Moshe Rabbeinu arca, az, hogy a zsidó néptől elvett koronákat Moshe kapta meg. Az Arizal azt tanítja, hogy minden péntek este a zsidó nép engesztelést nyer a bűnéért, és Moshe Rabbeinu ekkor visszaadja nekik a koronákat. ישמח משה במתנת חלקו – Moshe örül, mert lemondhat a saját részéről, és átadhatja a ragyogást a zsidó népnek. A ישמח משה bekezdése így folytatódik: וּשְׁנֵי לֻחות אֲבָנִים הורִיד בְּיָדו, két kőtáblát hozott le a kezében. Kapcsolat van aközött, hogy Moshe Rabbeinu lehozta a luchot, és hogy örömét leli különleges ragyogásának átadásában. A Mishpatim hetiszakaszának végén a Sforno megkérdőjelezi annak jelentőségét, hogy Moshe 40 napot és éjszakát töltött a Hár Szinájon. A 40-es számnak nagy jelentősége van az egész Tórában. A megújulás és a teremtés fogalmát jelképezi. A Gemara például azt tanítja, hogy egy embriónak 40 napra van szüksége ahhoz, hogy teljesen kialakuljon anyja méhében. Ezenkívül 40 nap van Ros Chodes Elul és Jom Kippur között, ami a tesuva új teremtését jelképezi. (A Kaf HaChaim azt mondja, hogy az אני לדודי ודודי לי minden szava egy jod betűvel végződik, ami azt a 40 napot jelképezi, amelyre szükségünk van Jom Kippur megteremtéséhez.) A Sforno folytatja, hogy Moshe Rabbeinu ragyogó arca újabb jele annak, hogy a Hár Szinájon új teremtés történt; amikor az ember Tórát tanul, új teremtménnyé válik. Ugyanez igaz a Shabbatra is, amikor az ember új teremtménnyé válik. Bűneink péntek este megbocsátást nyernek, ezért tér vissza a ragyogás, mert minden ember megújul. Ezért tartalmaznak a Shabbati tefilláink a Matan Tóráról és a visszatérő ragyogásról szóló részt. A Shabbat a Tóra tanulásának ideje, mert ahhoz, hogy az ember felszabadítsa ezt az új „énjét”, Tórát kell tanulnia. פני שבת נקבלה – el fogadni a Shabbat „arcát”, mert minden ember új arcot kap Shabbaton. Például míg a Sheva Brachot alkalmával általában új arcot, פנים חדשות, kell meghívni, Shabbaton nincs szükség פנים חדשות-ra, mert maga a Shabbat a פנים חדשות. Egyszerű szinten a Shabbat az „új vendég”, akit meghívnak a Sheva Brachotra. Mélyebb szinten azonban mindenki arca új arc Shabbaton, mert különleges ragyogása van. A következő két történet ezt az elképzelést szemlélteti: Amikor Rav Wolbe először érkezett az európai Mir jesivába, azt gondolta, hogy két mashgiach van – egy a Shabbatra és egy a hétköznapokra –, mert Rav Yeruchem Levovitz arca észrevehetően más volt Shabbaton. Rav Yaakov Kaminetsky z”l édesapám páciense volt. (Mellékesen megjegyezve: édesapám egyszer belépett a Moneyban található bőrgyógyászati rendelőjének várótermébe, és meglátta, hogy Rav Yaakov Kaminetsky ott ül. Édesapám azt mondta a titkárnőnek, hogy ha valaha meglátja a rabbit a váróteremben, azonnal hívja be. Rav Yaakov nem akarta rabbinikus tekintélyét felhasználva átugrani a sort; úgy döntött, hogy mindenki máshoz hasonlóan várakozik.) Egy Shabboson édesapám meglátta Rav Yaakov Kaminetskyt egy kidduson. Odalépett, hogy üdvözölje a rabbit, de Rav Yaakov nem ismerte fel édesapámat. Édesapám bemutatkozott, mire Rav Yaakov azt mondta: „Elnézést kérek, de ma Shabbat van, és Ön nem ugyanúgy néz ki Shabbaton. Az arca Shabbaton nem olyan, mint az arca hétköznap.” Mi is kiérdemelhetjük a Shabbatnak ezt a különleges arcát. B’ezrat Hashem, פני שבת נקבלה, nemcsak értékelni fogjuk Shabbaton ragyogó arcunkat, hanem azt a tényt is, hogy ez jelzi a Tóra Shabbati tanulása által történő változásra való képességünket. Shabbat Shalomot kívánunk.