A sábáti előkészületek értéke

A sábáti előkészületek értéke Első pillantásra a „sábeszre való felkészülés” fogalma nagyon egyszerű, gyakorlati dolognak tűnik. Az ételeket és az egyéb szükséges dolgokat előre, a sábesz beállta előtt kell elkészíteni, ezért ezt el kell végezni. Ha valakinek vannak alkalmazottai, megkérheti őket, hogy végezzék el a szükséges előkészületeket, ha pedig nincsenek, akkor neki magának kell elvégeznie a munkát; a lényeg azonban az, hogy az előkészületek időben megtörténjenek. Bölcseink tanításaiból azonban világos, hogy ez a szemlélet alapvetően téves. A Talmud nagy rabbikról számol be, akiknek szolgáik dolgoztak, mégis fontosnak tartották, hogy maguk készítsék elő a sábeszi ételeket. A Sulchan Aruch valóban úgy rendelkezik, hogy az embernek személyesen részt kell vennie a sábeszi előkészületekben, még akkor is, ha teljes háztartási személyzet áll rendelkezésére, amely minden előkészületet el tud végezni helyette. Miért olyan fontos személyesen részt venni az otthon sábeszre való előkészítésének folyamatában? Rav Jerucham Levovitz elmagyarázta, hogy az előkészület nélkülözhetetlen előfeltétele bármiféle ihletettség befogadásának és bármilyen jelentős eredmény elérésének. Megjegyzi a Rambam próféciával kapcsolatos szavait, amelyet előkészület nélkül nem lehetett elérni. A Rambam meghatározza, milyen előkészületeket kellett a prófétáknak megtenniük ahhoz, hogy próféciában részesüljenek, és hangsúlyozza, hogy a prófécia egyáltalán nem volt lehetséges mindezen előkészületi szakaszok befejezéséig. Rav Jerucham elmagyarázta, hogy az előkészület szükségessége bele van építve a világ természetébe. Ahogyan éhesnek érezzük magunkat, amikor nem eszünk, és jóllakottnak érezzük magunkat, amikor eszünk, ugyanígy az ember nem férhet hozzá a próféciához a szükséges előkészületek nélkül, és képes hozzáférni a próféciához, miután megtette ezeket az előkészületeket. Semmilyen kedusá (szentség) és semmilyen spirituális fejlődés nem érhető el anélkül, hogy elvégeznénk az arra való felkészülés munkáját. Ugyanez igaz a Jamim Noraimra (a nagyünnepekre) is. Ihletet merítünk belőlük, és csak akkor fejlődünk az élmény által, ha előre felkészülünk, elgondolkodunk ezen ünnepek témáin és üzenetein, és erőfeszítést teszünk e fogalmak alkalmazására. Miután megtesszük ezt az erőfeszítést, Hasem elküldi nekünk segítségét, mi pedig felemelkedettnek és ihletettnek fogjuk érezni magunkat. Ezen alapelv kifejtése során Rav Jerucham ezt írja: כל עבודת האדם היא רק להיות מוכן. כי הרי בההכנה, כל אחד לפי כוחותיו, הרי משרה עליו רוח שכינה מן מעלה. „Az ember minden munkája csupán az, hogy felkészült legyen, mert az előkészület által mindenki a saját képességei szerint magára vonja felülről az Isteni Jelenlét szellemét.” Így hozzuk magunkra a kedusát (szentséget) – előkészület által. A sábesz esetében a felkészülés egyszerre jelent spirituális felkészülést – divré Tóra előkészítését és a sábesz üzenetein való elmélkedést –, valamint „földhözragadtabb” előkészületeket, például az étel elkészítését és az otthon előkészítését. Még ezek az egyszerű főzési és takarítási cselekedetek is rendkívül értékesek és jelentősek. A Gemara a Joma traktátusban megjegyzi, hogy Ávráhám Avinu az egész Tórát megtartotta, annak ellenére, hogy azt még nem adták át, és a Gemara hozzáteszi, hogy Ávráhám még az eruv tavsilin törvényét is megtartotta. Ez a törvény akkor érvényes, amikor egy jom tov péntekre esik, és megengedett módot biztosít arra, hogy pénteken előkészüljünk a sábeszre. Bár tilos jom tovkor a következő napra előkészíteni, az eruv tavsilin törvénye kimondja, hogy ha valaki még jom tov előtt elkészít valamennyi ételt sábeszre, akkor jom tovkor is megengedett számára további előkészületeket tenni a sábeszre. Azáltal, hogy valaki még jom tov előtt félretesz valamennyi ételt sábeszre, úgy tekintendő, mintha már megkezdte volna a sábeszi előkészületeket, és ez lehetővé teszi számára, hogy ezt követően folytassa az előkészületeket. E törvény üzenete, ahogyan Rav Jerucham elmagyarázza, az, hogy csupán egy kis, egyszerű cselekedetre van szükség ahhoz, hogy eljuttassuk magunkat a sábeszi előkészület magasztos szintjére, és ezt Ávráhám ösztönösen megértette még a Tóra átadása előtt. Még a látszólag egyszerű cselekedetek is felemelhetnek bennünket arra a szintre, ahol képesek vagyunk befogadni a kedusát. És minél inkább részt veszünk az előkészületekben, annál nagyobb lesz a hatásuk. Minél inkább kimutatjuk a sábesz iránti vágyakozásunkat, a sábesz iránti tiszteletünket és a sábesz iránti várakozásunkat azáltal, hogy aktívan készülünk rá, annál több kedusá adatik nekünk. Minden sábeszkor egy nesámá jetérát („többletlelket”), a szentség különleges szellemét kapjuk, és ennek a spirituális hatásnak a nagysága arányos azzal, hogy mennyire készültünk fel rá előre. Rav Jechezkél Szárná, a Chevroni Jesiva híres ros jesivája megjegyezte, hogy ahogyan Chazal a világunkat egy lakomaterembe – az eljövendő világba – vezető előcsarnokhoz hasonlították, ugyanígy a munkahét hat napja is a sábeszhez vezető „előcsarnok”, amely egy lakomateremhez hasonlít. Ezért ahogyan arra kapunk felszólítást, hogy ebben a világban készítsük fel magunkat, hogy részesülhessünk a következő világ előnyeiből, ugyanúgy a munkahét során is fel kell készülnünk, hogy részesülhessünk a sábesz nagy spirituális előnyeiből. És minél keményebben dolgozunk a felkészülésen, annál nagyobb előnyöket fogunk aratni. Rav Szárná ezért magyarázta, hogy Chazal ezt tanítják: מי שטרח בערב שבת יאכל בשבת – „Aki erev sábeszkor fáradozott, az sábeszkor fog enni.” Itt nem egyszerűen az előkészületről beszélnek, hanem „fáradozásról”. A kulcs az a kemény munka és erőfeszítés, amelyet a felkészülésbe fektetünk. Minél keményebben dolgozunk, annál többet fogunk kapni a sábeszi élményből. Bár ez az üzenet minden héten fontos és létfontosságú, különleges jelentőséget nyer, amikor a Sábesz Suvára, a Ros Hásáná és Jom Kippur közötti sábeszre készülünk. A hagyomány azt tanítja, hogy azok az angyalok, akiket sábeszkor otthonunkba fogadunk, azok az angyalok, akik az előző héten végrehajtott micvák által jöttek létre. Ros Hásánákor különleges micvákat teljesítettünk, például hallgattuk a sófárt, elmondtuk a különleges imákat, valamint önvizsgálatot és tesuvát végeztünk. Ezért különleges angyalaink vannak, akik eljönnek, hogy velünk legyenek a Ros Hásáná utáni sábeszen. Sábesz Suvákor továbbá egy különleges háftárát olvasunk, a próféta שובה ישראל עד ה' אלוקיך kijelentését, amely megtérésre szólít fel bennünket, és biztosít minket arról, hogy megtérésünk képes áthatolni az egeken és elérni az Isteni Trónt. Ez a sábesz különleges lehetőséget kínál számunkra a kedusá elérésére, még inkább, mint a szokásos sábeszok, és minél inkább felkészülünk rá, annál inkább részesülhetünk az ezen a sábeszen számunkra elérhető egyedi előnyökből. Ezenfelül rabbijaink azt tanítják, hogy a megtérés tíz napjának minden egyes napja lehetőséget kínál arra, hogy kijavítsuk és kiengeszteljük az előző év során a hét azon napján elkövetett vétkeinket. Ez azt jelenti, hogy Sábesz Suvákor utólag tökéletessé tehetjük az előző év valamennyi sábeszét, és visszafordíthatjuk mindazokat a hibákat, amelyeket a sábesz megfelelő megtartásával kapcsolatban elkövethettünk. Ez egy nagyon különleges sábesz, ezért különös figyelmet kell fordítanunk az előkészületeinkre, mind a spirituális előkészületeinkre, mind pedig az ételhez és hasonlókhoz kapcsolódó „hétköznapi” előkészületekre. Minél nagyobb erőfeszítést fektetünk ezekbe az előkészületekbe, annál inkább részesülhetünk az e különösen szent és jelentőségteljes sábesz által kínált egyedi lehetőségekből.